Megjegyzés:

A tartalomjegyzék a 309. oldalontalálható.



Eötvös KárolyMunkái

xvi. kötet

A NAGY ÉV


Eötvös Károly Munkái

XVI.

A NAGYÉV

 

 

BUDAPESTMDCCCCV
VIII., ÜLLŐI-ÚT18. SZÁM.

RÉVAITESTVÉREK
IRODALMI INTÉZETR.-T.


Eötvös Károly

A NAGY ÉV

 

 

BUDAPESTMDCCCCV
VIII., ÜLLŐI-ÚT18. SZÁM.

RÉVAITESTVÉREK
IRODALMI INTÉZETR.-T.


 

AZ ÖSSZES JOGOKFENTARTÁSÁVAL.

 

Révai és Salamonkönyvnyomdája Budapest, VIII. ker., Üllői-út 18. szám.


-1-

A DICSŐSÉGES CSATÁK NAPJAIBÓL.

I.

(Az áldomás. – Hogyan készül a fegyver? – Anemzetőrség. – Apám a hadnagy. – A magyar vezényszó. – A nemzetőregzecziroz. – A bolondos harczi dal. – Őrizzük a Drávát. – PápayMiklós öreg barátom.)

Kiütött a szabadság. A mi jó paraszt népünk e szót ejtette kiajkán, a mikor 1848-ban a pozsonyi országgyülés törvényeinek hirétvette. Nincs többé robot, nincs urbér, nincs földesuri hatóság, nemkötéllel fogják ezentul a katonát, egyenlők leszünk örömben-búban sa mindennél szentebb szabadságban.

De most már hát mit csináljunk?

Épen e kérdés az, a mely fölött az én falum nemessége ésjobbágysága egy pillanatig se tanakodott.

Természetesen meg kell tartani a nagy áldomást. Ez az első.Minden, a mi jön, csak ezután jön. Igy cselekedett Árpád apánk sigy cselekedtek azóta őseink mindenkor. Mi sem maradhatunk elapáink mögött. Ha nem akarjuk áldomásnak nevezni: nevezzük nemzetiünnepnek. De meg kell tartanunk. -2-

Hiszen egy vérbeli igaz testvérek voltunk mi nemesek ésjobbágyok eddig is, csak a törvény csinált köztünk viszályt,zenebonát, de most már valahára a törvény is kimondta az igazságot.Áldomással kell azt az igazságot felszentelnünk.

A falu napkeleti oldalán volt a nagy libalegelő. Ma márvályogvető gödrök fészke, akkor fényes szinü zöld pázsit. Apám eztjelölte ki az áldomás szinteréül.

Gyönyörü szép májusi vasárnapon volt az ünnep. Nagy nemzetilobogó a földbe ültetve. Sátrak az urnők és a sütő-főző készségekszámára. Ünneplő ruhájában a falu örege-apraja. Lelkes szavak azajkakon; édes öröm, nemes vidámság az arczokon. Minő tünemény voltaz, a mikor az öreg nemes megölelte, megcsókolta kérges tenyerüjobbágyát! Édes fiam vagy ezentul, nem cselédem!

Szentek egyessége.

Lesz-e még ilyen napja valaha nemzetünknek?

Ötvenhat eszten

...

BU KİTABI OKUMAK İÇİN ÜYE OLUN VEYA GİRİŞ YAPIN!


Sitemize Üyelik ÜCRETSİZDİR!