Megjegyzés:
A tartalomjegyzék a 47. oldalontalálható.
IRTA
SZITNYAIELEK.
BUDAPEST
FRANKLIN-TÁRSULAT
MAGYAR IRODALMIINTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA
1914
FRANKLIN-TÁRSULATNYOMDÁJA
A takarékosság elve a természetben. Szervezetünkenergiája. Lelkünk változásai. Képzetvilágunkról. A lelkitünemények localisatiója. Az agysejt tulajdonságai. Képzeteinkkülönfélesége. Képzeteink, fogalmaink különböző agysejtekben vannakelhelyezve. A feledés menete. A tanulnivágyás agyszerkezetiszükséglet, mely kielégítésre vár. A talentumok eredete ésképességeink különbözősége. A szellemi erők gyűjtéséről.
A magyar természettudományi irodalom egyik legszebbértekezésében1) azt bizonyítja Greguss Gyula, a kiváló természettudós ésmorálphilosophus, hogy az erő, illetve a munka kimélése egyikfőtörvénye a természetnek. Miután pedig a gyönyörű példák egészsorával igazolta állítását, végre arra utal, hogy nemcsak atermészet, de a józan ész, az igazság szeretete is ezt az elvetsugallja az embernek: «ne fecséreld az anyagszert, az erőt, amunkát feleslegesre, élj a lehető legegyszerűbb eszközökkel, járj alegrövidebb, bár legnehezebb uton, az egyenes uton»!
Ha Greguss Gyula még élne shaladásunkat tovább is figyelemmel kisérhette volna, éles szemebizonyára azt a pazarlást is észreveszi, mely szellemi, kedélyiéletünk világában történik s érdekes példáit még avval ismegtoldhatta volna, hogy: a ki azt tanulja, a mireagyidegrendszere, vagy szervezete nincsen berendezve; a ki nagykínnal olyat tanul, a minek hasznát soha sem veszi; a ki szellemifegyverekkel akarván magát felvértezni, kínos munkája után úgytalálja, -4- hogy testileg és lelkileg csak gyengébblett s az élet küzdelmeire alkalmatlanabb; a kit emésztő, hiúvágyai, izzó szenvedélyei, akaratának szánandó vergődése idő előttemésztenek fel: az mind szellemi erőket, sőt életet pazarolt!
Lelki erőről lévén szó, mindenekelőtt ezen erő fogalmát,keletkezését, szervezetünkhöz való kötöttségét, szóval lelkiéletünk mechanismusát kell lehető röviden, de a mai tudományálláspontjának megfelelően megmagyaráznunk. Erre vonatkozólag pediga lélektan és segédtudományainak adatait kell figyelembe vennünk.Lelki erő alatt itt szervezetünknek azt az élő erejét értjük, melymindenféle munkát, mozgást létesít. Ha izmokat mozgat, akkorizommunka, ha mint gondolkodás nyilvánul: szellemi munkánaknevezzük. Ugyanazon agyvelőből indul ki mind a kettő, ugyanaz azenergia más helyen és más alakban. Mosso, Ch.Féré kisérletei bizonyítják, a mit különben mindenki sajátmagán tapasztalhat, hogy testi fáradság szellemi fáradságot idézelő és szellemi fáradság testi fáradsággal jár. Semmi semtörténhetik az egyikkel úgy, hogy a másik meg ne érezze. És a minta legkiválóbb psychológusok egyike Höffding...