Megjegyzés:
A tartalomjegyzék a 585. oldalontalálható.
DRAMATURGIAI DOLGOZATOK
IRTA
GYULAI PÁL
ELSŐ KÖTET
BUDAPEST
FRANKLIN-TÁRSULAT
MAGYAR IRODALMIINTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA
1908
FRANKLIN-TÁRSULATNYOMDÁJA.
DRAMATURGIAIDOLGOZATOK
I.
1850
ALFÖLDI SZINMŰTÁR.1)
Az Alföld, a mily gazdag gabonában, oly szegény irodalmiterményekben s a minő nagy tiszteletben áll előtte a szalonna éstöltött káposzta, épen oly kevés becsűek a könyvek. Az írók éskönyvárúsok bizonyságot tehetnek. Túl a dunai részen mindig kétannyi könyv kel el, mint a Tisza áldott vidékén; Debreczenbenközelebbről is megszüntek a Csokonai lapok és Szegednekegyetlen lapja még mindeddig nem tudott fölelevenülni. Szomorudolog; annyival inkább, hogy az alföld a magyar elem fészke.
Azt hitte az ember, hogy a mult évek, midőn minden emberkénytelen volt hirlapot olvasni, e vidéket is közelebb hozzák azirodalomhoz. A hirlapok után majd könyvek következnek, s a szellemihaladás megkezdi emelkedését. Azonban, úgy látszik, hogy Debreczen,Szeged és más alföldi nagyobb városok polgárainak -8- még most semvált életszükségletökké egy kis olvasás. Elég a kalendárium,melyben a vasárnapok, időjóslat, magzatok, atyafiak, komák éskomaasszonyok névnapjai feltalálhatók.
Igen rosszul van ez igy. Nincs miért büszkélkedni a tősgyökeresmagyarsággal, magában az csak holt kincs. Jó pénzzé kell verni ésforgásba hozni, hogy vegye hasznát az ország. Ugy fáj az emberlelke a látományon. A nemzet életerős tagjai munkátlanul, tétlenül,s a szellem lekötve bennök. A jó s legépebb magyar természet, annyiszép képesség kifejletlenül, vagy tévesztett irányban.
Holott itt alakulhatna meg a valódi magyar középrend, melyreannyira szükségünk van, s találhatná mind szám szerint, mind anyagitekintetben, legerősebb támaszát az irodalom s általa a nemzetiműveltség.
A serdülő nemzedék nyujt is e reményekre némi kilátást. Azértnem kell elcsüggednünk. Mindenekelőtt az alföldi hirlapokat kellujra feltámasztani, s velök a közélet és irodalom részvétét.Lassan-lassan megnyílik a szellemi élet világa. Az alföldi emberneksok patriarchális eszméje van, s inkább megveszi azt a lapot vagykönyvet, mely saját szülötte városában jött ki, még pedig ismerősirótól, mint az idegent. A többi aztán magától jön. De a hangot elkell találni kedélyéhez. Ez a legfőbb. -9-
Ha igazságosak akarunk lenni, meg kell vallanunk, hogy ezmindeddig hiányzott. Például a Csokonai lapok – mást mostmellőzzün