A tartalomjegyzék a 275. oldalontalálható.
Az eredeti képek elérhetők innen: http://books.google.com/books?id=eetkAAAAMAAJ.
Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam.
Hatan valának együtt, a perjellel és a gvárdiánnal; a hetedikkint jár a falukon a kegyadományt beszedni.
– Benedicite! kezdé a perjel. Ecce nuntium patronæ nostræillustrissimæ. S letevé a pecsétes levelet az asztalra, a mit akörülülők kézről kézre adának. Mind megértették: latinul volt. Azorrok elfintorultak, az ajkak lepittyedtek, a szemöldökösszevonultak, a szemek hunyorogtak. Egynek sem tetszett.
– Est unus de nobis invitatus in aulam patronæ nostræmunificentissimæ, ad educandum filium unicum domicellæ.
– Parvum diabolum perduellem. Mondá rá a gvárdián.
– Garrulantem, sifilatorem in ecclesia!
– Maledictorem sanctorum et animarum!
– Mortificatorem animalium.
Mindenik tudott rá valamit.
Legjobban megtette a legutolsó.
– Insanum prolem matris vesanæ.
– Quæ est pernicies omnium virorum, folytatá a gvárdián áttérvee tárgyra.
– In omnibus punctis peccans.
– Omnia sacramenta pedibus calcans.
– Furia demens, saga sacrilega!
– Quæ maritum letali potu ad inferos misit!
A perjel mind ezen kegyetlen észrevételekre stoicus nyugalommalfelelt.
– Sed est patrona nostra benignissima et filius erit-4-hereditarius patronus noster. Oportet haurire calicem amaram. Fiatelectio.
Mind nagyon csóválták a fejüket.
– Ego habeo ardorem frigidum in tibiis; mondá az egyik, alábszárait dörzsölve.
– Ego vero laboro de bili. S bizonyságul a nyelvét is megmutattaaz átellenben ülőnek, ki rögtön utána mondá:
– Ast ego ægrotos sanare sum vocatus.
Most mind a hárman a negyedikre néztek: az igen biztosan éreztemagát a legjobb ki